#4 Filmkitárgyalás

Éljek én, amiért nem bírok értelmes mondattal bevezetni egy ilyen bejegyzést. 

Mai témám: Finánc a pácban és A beavatott. Szép napunk van.


Finánc a pácban
Az 1990-es évekbeli európai határátjárhatóság miatt a belga-francia vég-vitézek napja leáldozóban. A vámszakma túlélési lehetősége a mozgó járőrözés. A gall vámtiszt azért vállalja vallon kollégája mellett a szolgálatot, mert szerelmes annak húgába. Csakhogy a belga királyság őre gyógyíthatatlanul gyűlöli a franciákat.

Apukám nagyon szereti a francia filmeket, és ez lassan rám is átragad. Az angol dolgokat meg utálja, na de ez soha nem fog. Azért mindennek van határa.


Ami nem tetszett:
A történettel néha nem minden van rendben, szimplán nem tetszenek benne dolgok, például a vége felé. Kicsit elfajulnak a dolgok, túl sok az érzelem, holott egy ilyen filmben nincs helye már nem az érzelemnek, hanem ennyinek. Meg aztán francia határőrünk szerintem túl öreg kedveséhez, bár lehet, hogy ez csak nekem hat így. Egyszerűen kész voltam tőlük a képernyőn, számomra nagyon nem illettek össze. 

Ami tetszett:
Minden más. Ritka jó vígjáték, olyan poénokkal, amik megragadnak, és még egy év múlva is idézgetni fogod. Akármilyen baráti vagy családi összejövetel fültanúja vagyok itthon, mindig feljönnek a poénok ebből a filmből. Örök vicc marad a száraz víz, amit apukám előszeretettel hoz fel napjában legalább egyszer, és ez engem abszolút nem idegesít, pedig ha valamit sokszor elsütnek, az általában szokott. Aztán a színészi játék szintén nagyon jó, a két főszereplő szerintem erre a szerepre született, a történet egyszerű, de egyáltalán nem unalmas, és a nézők felét mellesleg nem is érdekli, mert fontosabb a belga és francia konfliktus. 

Ajánlom: 
Ha szereted a francia filmeket és a franciák humorát, akkor nézd meg, életre-szóló élmény lesz. Én ezt rendszerint a családommal nézem rendszerint, mert ha tízszer nem láttam, akkor egyszer sem, de a baráti társaság is tökéletesen megfelel. Bár egyedül is el lehet nevetgélni rajta. Ha viszont nem vagy oda a vígjátékokért, vagy a francia filmekért, ne nézd meg, nem maradsz le sokról, mert egyébként annyira nem jelentőségteljes alkotás, bár szerintem ennél azért több figyelmet érdemelne. Interneten megtalálható, de megvenni is érdemes, mert ez amolyan megunhatatlan darab. 

A beavatott: 
Én már csak ilyen vagyok. Megnézek egy filmet, és nem hagy nyugodni.

Ami nem tetszett: 
Az első, ami erről a filmről beugrott, hogy utánozza az Éhezők viadalát. Volt egy nagy háború, ezt követően lett egy rendszer, amitől minden átlagos embernek rossz, van egy nagyon gonosz, aki egy bejáratott színész, és van egy lány, akinek ez mind nagyon nem tetszik, plusz egy fiúja (már csak a szerelmi háromszög hiányzik). De ezek csak a főbb vonalak. Ott van például a vonat is, ami az Éhezők viadalában egy fontos elem, és erre itt is.
A történet a film első háromnegyedében lassú, és vontatott, a végén pedig mindenki meghal, megy a harc és a rohangálás, és ennyi. Aztán engem eléggé kiakasztott az, hogy Tris azért szenved, és azért nem találja a helyét, mert mindenben jó. Mindenben. Nem ám az, hogy nem tudja miben jó (mint a legtöbb kamasz, akinknek a film szól), hanem mindenben jó, és ezért egyedül érzi magát. Köszi, igazán kedves és biztató a közönségre nézve. A Négyest alakító Theo James-nek pedig nincs, vagy csak nem akarja használni arcmimikája. Iszonyatosan sok a közeli felvétel, folyamatosan benne vagyunk Tris arcában, és ez egy idő után kezd nagyon idegesítő lenni. És úgy egyébként, nekem az egész kidolgozatlan. Az emberek kasztokba osztásának elmélete jó ötlet, de nem valósághű, egy embernek nem egy domináló tulajdonsága van, és főleg nem összesen öt tulajdonság van a Földön. Ha ez a rendszer a valóságban is létezne, csak kb. minden ezredik embert lehetne egyértelműen besorolni, mindenki más elfajzott lenne. A könyvet biztos nem véletlenül szeretik annyian, abban biztos mondanak többet is erről a világképről, de ebben nem.

Ami tetszett: 
Egyébként egy nézhető film volt. A többi színész jól játszott, különösen tetszett Shailene Woodley alakítása. Szinte mindent ki tudtál olvasni az arcából (talán ezért a sok közeli), és meg sem kellett szólalnia. A bátrak kiképzését, próbáit, feladatait nagyon jól rakták össze. Végre egy olyan film, amiben a bátornak igazán bátornak kell lennie, olyan félelmeket is bemutat, amelyekkel a mindennapi ember is találkozik, és valóban fél tőlük. Ilyen a tériszony, a klausztrofóbia, a gyilkolás. Itt nem csak kijelentik, hogy bátornak kell lenni, hanem valóban bizonyítják, de úgy hogy a néző is teljesen elhiszi. Ez nagyon tetszett benne. Nagyon megkedveltem Christina karakterét is, Négyest nem kimondottan, de hát ez abszolút emberfüggő. Nem a téma legjobb filmje, de nem is borzalmas.


Ajánlom:
Nos, aki rajongó, az úgyis látta, egyébként szerintem nem muszáj megnézni. Ha érdekel a téma, akkor javaslom inkább az Éhezők viadalát, mert hasonló, és sokkal jobb (már szerintem). Nekem ez jobban tetszett, mint a második rész, de ahogy a interneten körülszaglásztam, a többség pont fordítva vélekedik a dologról.